Jó olvasást, komizzatok!;)♥
Reggel ugrálásra ébredtem.. Kifelé fordulva feküdtem,ezért megfordultam
ahol egy meglepetés ért,ugyanis Louis ott feküdt mellettem, el is felejtettem..
Aztán felnéztem,felfedezni,hogy ki az
isten ugrál rajtam és Niall-t láttam meg.
- Keljetek feeel! Mit csináltatok ti? Louis Harry ki fog nyírni! –
kiabálta ugrálás közben..
- Niall mi az istent csinálsz? Hány óra van? Hagyj még aludni minket! –
szóltam rá az ugráló fiúra..
- Már 10 óra van! Igazán felkelhetnétek, és mesélhetnétek,hogy hogy
kerültetek ide! – mondta..
- NIALL! HÚZZ KI A SZÓBÁBÓL! – kiáltott rá Louis is morcosa, majd a
feje alól a párnát neki dobta Niall-nek..
- Jójó megyek! Én csak nektek akartam jót! Harry tuti nemsokára
hazajön.. Azért keresni fog téged! – mondta miközben elhagyta a szobát..
- Végre! – sóhajtottam mélyet, majd aludtam tovább.. Pár órával később
megint zajokra ébredtünk Louis-val… Harry tőrt be az ajtóba és ordítani
kezdett..
- Ti meg mi a jó büdös francot csináltok itt?! – kiabált..
- Talán alszunk? – válaszoltam neki flegmán..
- Persze.. És egész este aludtatok mi? Én meg szamár vagyok! –
válaszolt..
- Nem csináltunk semmit! Tegnap beszélgettünk és elaludtunk.. Mi a baj
ebben? – tért észhez Louis is.. Majd Harry Louis fele indult és lehúzta a
takarót róla..
- Louis szállj ki az ágyból,és húzz el a húgom mellől! – folytatta vele
a kiabálást..
- Harry ne fújd már fel a dolgokat! Nem történt semmi! – válaszolt
Louis nyugodtan,majd a takaróért nyúlt..
- Louis ha nem szállsz ki most azonnal, magam foglak meg,és viszlek ki
a szobából! – mondta Harry.
- HARRY TE HÚZZ EL INNEN! Nincs semmi közöd hozzá,hogy én mit csinálok
itt Louis-val.. Menj a te kis hülye leányodhoz,és hagyj minket békén! Tegnap sem
érdekelt,hogy mit csinálok akkor ma se érdekeljen! Nyalizz tovább annak a
ribancnak! – szálltam be én is a ’harcba’, mert tényleg nagyon idegesített,hogy
tegnap Harry még Dorothy mellett áll, most meg hírtelen itt parancsolgat…-
HARRY HÚZZ KI A SOBÁBÓL! – ismételtem meg ,majd Harry mintha megsértődött
volna, indult ki a szobából,majd elég hangosan becsapta maga mögött az ajtót..
- Nem hiszem el.. Mi az istent parancsolgat itt.. Tegnap még Dorothy
pártját fogta,most meg engem akar védeni.. Ez nem normális.. – ültem fel az
ágyban..
- Én meg azt nem értem,hogy úgy félt tőlem téged,mintha egy baltás
gyilkos lennék.. Pedig nem akarlak megölni! – válaszolt Louis mosolyogva..
- Azt elhiszem.. SŐT! Te mellém állsz legalább.. Most pedig kelnem
kell,mert mennünk kell Danivel táncra.. Eljössz megnézni minket? –
kérdeztem,majd készülődni kezdtem,hogy kiszálljak az ágyból..
- Persze! Ez csak természetes! – mondta.. Már szálltam volna ki,és
mentem is volna a táskámhoz,hogy felöltözzek,de Louis nem nagyon akart kimenni
a szobából..
- Ömmmmm.. Louis!
- Igen?
- Kimennél a szobából? Öltözni azért fel tudok egyedül is! – mondta
neki nevetve.
- Jaaa ahha.. Fenébe azt hittem már nem veszel észre.. – mondta játszva
a szomorút,majd kikullogott a szobából..

De nem tudtam mit csinálni nem volt másik
felsőm, ugyanabban meg nem akartam venni,szóval felvettem.. Tudtam,hogy ezzel
tényleg Harry idegeire megyek, és Louisnak is egy kicsit furcsa lesz,de nem
tudok mit csinálni.. Fel is vettem,még fésülködtem és egy kicsit hajamat
vasaltam, amikor kopogást hallottam,majd Danielle és Liam jött be..
- Sziasztok! – köszöntem nekik,ők leültek az ágyam szélére,én pedig
folytattam a hajvasalást..
- Na mi újság? – kérdezte Liam..
- Semmi.. Mi lenne?! Harry előbb megint bejött és itt ordítozott,hogy
mit csináltam Louis-val.. Pedig tényleg nem volt semmi, nem tudom miért nem
hisz nekem.. – meséltem nekik..
- Óóóó hát az igazából tudjuk.. Minden lehallatszott.. – válaszolt
Liam..
- Harry tiszta ideges,hogy nem mondasz neki semmit, pedig azt
mondja,hogy nem lenne semmi baja veletek, csak tudni akarja,hogy mi van közted
és Louis között.. – mondta Dani..
- Épp ez az! Tudni akarja,hogy mi van közöttünk? SEMMI! Louis nagyon jófej, és kedves meg
megért és meghallgat,meg minden,de attól még nem járunk! – mondtam..
- Jó a pólód! – tett egy halk megjegyzést Liam..
- Én ezt elhiszem, és tudom is.. De Harry nem hiszi el.. – folytatta
Danielle..
- Hát az meg ő baja.. Amúgy rossz pólót tettem be.. És nem volt másik..
Nem tudom mit csinálni! – válaszoltam nevetve,miközben végeztem a
hajvasalással.. – Liam te is jössz megnézni minket? – kérdeztem..
- Persze! Ki nem hagynám..! – válaszolt..
- Okéé.. Akkor Louis nem fog unatkozni.. Ő is jön mellesleg.. –
világosítottam fel őket,miközben pakoltam a táskámba.. Ekkor épp bejött Louis
és ő is leült az ágyra.. Mikor megfordultam ki nem hagyhatta volna a pólóm..
- Ömmmmm a pólód! Ezt vegyem célzásnak? – kérdezte nevetve..
- Ahhhh.. Rosszat hoztam el! – mondtam nevetve..
- Mit szólnátok ha a próba előtt,mert gondolom akkor együtt megyünk,
elmennénk egy kicsit sétálni a parkba? – kérdezte Danielle..
- Én benne vagyok! – vágott rá Louis..
- Ha ti mentek én sem hagyom ki! – egyezett bele Liam is..
- Én is megyek! – mondtam..
- Juppi! – mondta Dani.- Lilly úgysem fogsz örülni a látványnak,ami
lent vár! – mondta Dani miközben mentünk le a lépcsőkön a földszintre.. És
igaza volt Daninek.. Do ült a nappaliban, és Harryvel beszélgetett..
- Úristen szólhattatok volna,hogy ez is itt van.. Egyből kifele
indultam.. – mondtam,majd sarkon fordultam,hogy menjek a cuccaimért,azt el
innen..
- Lilly ne menj el.. Akkor azt hiszi,hogy amikor ő itt van akkor te
soha nem leszel itt…És akkor ő mindig itt lesz,te meg soha nem fogsz jönni? –
súgta Dani a fülembe..
- De egyszerűen nem bírom ezt a lányt.. Meg tudnám egy kanál vízben
fujtani.. Szóval megyek.. – mondtam,majd felfutottam.. Persze Dani jött is
utánam..
- De tényleg ne menj már! – mondta..
- Nem érzem így itt jól magam..
- Van egy ötletem! – kezdett volna bele,de Louis jött be a szobába..
- Most tényleg elmész? – vágott bele Dani beszédébe..
- Nagy a valószínűsége.. – mondtam..
- Nem mész sehova! Éppen elkezdtem mondani,hogy van egy ötletem!
Játsszuk el azt,mintha összevesztünk volna,és én lemegyek beszélek Do-val,hogy
összevesztünk,meg beadok ilyen kamu dumákat,és úgyis naív és elmondja,hogy mit
gondol rólad! És akkor megtudjuk,hogy állszent-e.. Mit szóltok? – mondta Dani..
- Nem rossz ötlet.. De megtennéd értem? – kérdeztem.
- Érted bármit! – mondta,majd megölelt.. – Szóval akkor kiabálj nekem
valamit,aztán én lemegyek,és oda megyek hozzá.. Aztán majd visszajövök az
infókkal.. – mondta Dani..
- Okéé.. Szóval akkor…. MÁR TE IS AZ MELLÉ ÁLLSZ? IGAZÁN JÓ BARÁT VAGY!
AKKOR MENJ TE IS.. – játszottam a nekem szánt szerepem..
- ÚRISTEN LILLY, te teljesen hülye vagy! – kiabálta vissza Dani,majd
kacsintott egyet, és feldúltan sietett le, persze hogy hatásosabb legyen a
dolog, az ajtót becsapta maga után..
- Akkor mi pedig várhatjuk az eseményeket.. – szólalt meg Louis..
- Jaaa… Kíváncsi leszek mi lesz belőle.. Csak sietni kell akkor,mert
nemsokára meg indulnunk kell..
- Még nem is ettünk.. Éhes vagy?
- Ahhaa,de most nem mehetek le,mert megzavarom a tervet! – mondtam..
- Majd én lemegyek, hozok valamit! – mondta Louis
- Jajj köszii! De lehetőleg ne csak répa legyen minden formában! –
mondtam nevetve..
- Jó rakok mellé egy kis kenyeret is.. – mondta,majd le is ment.. kb.
10 perc alatt jött vissza, kezében 2 tányérral, amin 1-1 szendvics volt.. Ezt
megettük,majd azért Louis mégis csak hozott magának egy kis répát,amit meg is
evett… Aztán csak vártunk vártunk és vártunk.. De egyszer csak megjött Dani..
Felugrottam,és hozzá rohantam,mintha az életem múlna rajta..
- NA MIT MONDOTT? – támadtam le..
- Nyugi.. Mindent szépen lassan.. Szóval.. Lementem és kérdezték,hogy
mi történt.. Én mondtam,hogy egy valamiben nem neked adtam igazat,hanem Do-nak
és hogy te felkaptad a vizet,hogy már te is mellé állsz.. Aztán félre hívtam
Do-t és megkérdeztem,hogy kiönthetem-e neki a szívem.. Ő először nagyon
meglepődött, de aztán rábólintott.. Kitaláltam minden hülyeséget és mondtam
neki.. Ő elhitte,aztán pedig megkérdeztem,hogy neki mi a véleménye rólad, mert
hogy szerintem beképzelt vagy, és nem törődsz senkivel se, csak magaddal.. persze
ez nem igaz! – jegyezte meg halkan..
- Húúúú de ügyes vaagy! – mondtam izgatottan..
- És mit mondott? – kérdezte Louis aki még mindig a répáját ette..
- Azt mondta,hogy amikor még nem ’ismert’ akkor te voltál az egyik
példaképe, mert a ’kedvence’ húga vagy, és hogy nagyon szeretett,de most hogy
jobban megismert megváltozott a véleménye,és hogy szerinte bunkó vagy,
beképzelt, nagyképű.. És,hogy amikor először a házba jöttek, akkor is már
milyen bunkó voltál vele… És hogy nagyot csalódott benned..- mesélt el mindent
szóról szóra.
- BEKÉPZELT?! Milyen directioner egyáltalán,hogy azt mondja,hogy a
kedvence.. Az összes fiúnak a kedvencének kéne lennie.. Mindjárt lemegyek és
megverem.. – mondtam idegesen és indultam is volna meg,de Dani és Louis
visszarántottak az ágyra..
- Nem azért csinálta ezt Dani,hogy most lealacsonyodj a szintjére, és
megint verekedni akarj.. Most úgy kell tennetek,mintha kibékülnétek és nem
mutatni jelét annak,hogy te ezt tudod! – mondta Louis.
- Így van! De most indulnunk kell! – mondta Dani,majd el is indultunk
le.. Lent Harry megint engem b@szogatott..
- Akkor ez a póló is véletlen van rajtad? – kötött bele a pólómba..
Mondjuk ezt gondoltam..
- Igen! Mivel rosszat hoztam el.. De úgysem hiszel nekem.. –
mondtam,majd megkeresetem kistáskám és indultam is, Liam,Dani és Louis után..
- Most hova mentek? – kérdezte..
- Pfff… Ha még ezt is elfelejtetted,akkor nincs miről beszélnünk.. –
mondtam,majd kimentem és becsuktam az ajtót.. Elmentünk a parkba,és ott egy
kicsit elváltunk,mert nekem és Louisnak sétálni volt kedvünk, Daniék pedig
inkább a padon ültek a tónál..
- Azért Harry-t hogy fel lehet idegesíteni.. Soha nem láttam ennyire
idegesnek.. Olyan mint egy védelmező anyatigris..- mondta Louis..
- Szoktak ilyen kitörései lenni.. Kezelhetetlen.. – mondta nevetve.. –
Igazából komolyan szokott ilynet csinálni.. Főleg mikor fiú ügy van.. Először
soha nem tetszik neki senki,aztán összehaverkodnak,és aztán meg szét se lehet
őket választani.. De itt most sokkal durvábban reagált..- mondtam..
- Hát én sem értem.. Figyelj.. Nem akartam,de még is véletlen sikerült
meghallanom amikor Danivel és Liamel beszélgettél,és mondtad,hogy mi van
kettőnk között.. Tényleg nem érzel semmi olyant?! – tette fel a nagy kérdést..
Nem tudtam,hogy mit válaszoljak,mert nem akartam még vele is elrontani ezt a
szoros kapcsolatot.. De a válasz egyértelműen az lenne,hogy oda vagyok érte..
- Hááttt.. Nagyon jól megvagyok veled.. És talán a dolog elment abba az
irányba.. – mondtam, közben éreztem,hogy elvörösödtem..
- Akkor jó.. – vette könnyedén Louis,majd indultunk tovább.. Igazából
nem maradt sok időnk,szóval visszamentünk Danihez és Liamhez és mentünk is a
stúdióba… Ahogy oda értünk a két fiú bejött a színpad mögé, és ott várták amég
készülődünk.. Egyből leültettek minket és megcsinálták a hajunkat,majd a
sminkünket,aztán felvettük a ruhánkat… Mikor kimentünk Louis készített rólunk
egy képet,amit később fel is raktam twitterre..A lányokkal nagyon izgultunk,de
nem szabadott volna,mert elfelejtjük a lépéseket.. Aztán amikor már csak pár
perc volt a fellépés előtt Louis jött oda hozzám,és próbált minket nyugtatni..
- Basszus el fogom felejteni a lépéseket! – aggódtam..
- Ne izgulj biztos menni fog! – nyugtatott Louis.
- Remélem.. Kíváncsi leszek Harry eljön-e… Bár,ha jönnek a lányok is,
akkor inkább ne jöjjön.. – mondtam..
- Szerintem biztosan itt lesz.. Hacsak nem felejtette el.. De nem
hiszem! – folytatta Louis.
- Hát igen.. Tudja,hogy ez a fellépés fontos nekem,mert sokat
dolgoztunk rajta,és talán ez lesz az eddigi legnagyobb fellépésem.. Ugye én nem
vagyok olyan régóta tag,mint Dani,de örülök,hogy így sikerült beilleszkednek a
csajok közé… - mondtam.. Majd bejött a szervező,és kiterelt minket, mert
mennünk kellett a színpadra..
- Sok szerencsét! – kiabáltak nekünk még a fiúk,majd kimentek és
leültek a nekik foglalt első sorba.. Az izgalmam továbbra sem csillapodott,de
amikor felléptem a színpadra, minden elmúlt és fantasztikusan éreztem magam..
Szerencsére a fellépéssel nem volt semmi baj,és ügyesek voltunk.. Tánc közben
sikerült kiszúrnom a hátsó sorokban ülő Harry-t és Niall-t, Zayn-t és a 3
lányt.. Igazából örültem is,hogy itt van Harry,de nem is,mert a lányok is itt
voltak.. De a táncra kellett figyelnem.. Lementünk a színpadról,ahol egyből
Louis nyakába ugrottam, Dani pedig Liaméba.
- Ügyesek voltatok! – dicsért minket Liam.
- Ügyesek voltatok! – dicsért minket Liam.
- Mondtam,hogy nem fogod elrontani! – mondta Louis is..
- Köszönjük! Nagyon izgultam,de mikor felmentünk a színpadra, már nem
is izgultam.. Nagyon jóó volt! – mondtam..
- Ezzel én is így vagyok! Minden egyes fellépésnél ugyanígy! Viszont
láttad a hátsó sort? – kérdezte Dani..
- Ha Harryékre gondolsz akkor igen.. – mondtam,miközben a sminkszobába
mentünk,majd leültünk és leszedtük a sminket magunkról.. Aztán mikor már elment
szinte minden lány,bementünk átöltözni is.. Mikor már épp indulni készültünk
kopogást hallottunk és mért is ne Do jött be.. Remek.. Most elrontja a
hangulatot..
- Sziasztok! Danielle egy kicsit magunkra tudnál hagyni minket? –
kérdezte.. Ez meg mit akarhat?! Dani megsimogatta a hátam,mélyen a szemembe
nézett egyfajta utalással,hogy adjak neki egy esélyt, majd kiment..
- Hát ketten vagyunk.. Mit akarsz? Újabb balhét? – kérdeztem miközben
hajamat fésültem..
- Nem! Pont az ellenkezőleg! Bocsánatot akarok kérni.. – mondta
- Bocsánatot? Tudod azt nem lehet olyan könnyen megbocsátani,hogy egy
szoros bátyja-húga kapcsolatot csak úgy percek alatt tönkre teszel! –
idegesedtem fel a szándéka hallatán..
- Igen tudom, és nagyon sajnálom! De tényleg nem tudtam én sem
arról,hogy Adamnek van még egy barátnője.. Engem ugyanúgy ért a hír.. Arról meg
hogy Harry nem melléd állt hanem mellém,nem én tehetek!
- Mikorra elfelejtem ezt a dolgot,te berobogsz az ajtón és felidézed..
Feltéped a sebeket.. Hogy nem te tehetsz? Ohh basszus, abban a ki cseszett
X-faktor mentorok házában csak énekelned kellett volna, nem pedig csábítgatni!
És még mindig nem értem meg,hogy Harry mért pont téged választott.. –
mérgesedtem fel jobban, és szinte már magamat téptem a fésűvel.
- Figyelj szerintem ne menjünk bele jobban a dolgokba! Tényleg
őszintén, nagyon sajnálom.. Nem akartam tönkre tenni… - folytatta volna,de én
belevágtam szavába..
- A tökéletes kapcsolatomat a bátyámmal? Vagy esetleg az életemet?
Azt,hogy ’bocsánat’ könnyű kimondani.. De nehéz megbocsátani! – mondtam,majd
ledobtam a fésűt, felkaptam a táskámat és kiviharoztam az öltözőből.. Pár
méterrel arrébb láttam Danit, Louist,és Liamet, a másik irányban pedig Harryék
várták Do-t.. Én egyből Daniékhez mentem..
- Na mivolt? – kérdezte Dani..
- Mit szólnátok ha elmennénk valamit enni,és akkor elmondanám? –
mondtam nehezen,de mosolyogva..
- Hááát… Felőlem! – mondták.. El is mentünk egy gyorsétteremben,
rendeltünk kaját,majd elmondtam nekik mindent szóról-szóra.. Egyet értettek
velem.. Lassan kezdem azt érezni,hogy ők közelebb állnak hozzám, mint a saját
bátyám.. És ez azért fájt is..
- Ott alszol ma nálam? – kérdeztem Dani-t miközben kimentünk az
étteremből..
- Ahha szívesen! Akkor sziasztok! – mondta a fiúknak, Liamnek pár
csókkal köszönt,majd elindult.. Mivel látszott rajtam és Louis-on,hogy beszélni
akarunk egy kicsit, kettesben, Liam és Dani egy kicsit odébb mentek..
- Azért a maga formájában jó volt ez a nap! – mondtam neki..
- Az.. Jól érzem magam veled! – mondta Louis,majd közeledni kezdett
ajka az enyémekhez,de én csak megöleltem,és hogy ne legyen neki annyira kínos a
fülébe súgtam.
- Csak barátok!
- Igen! Csak barátok! – mondta egy kicsit szomorkásan..
- Akkor megyünk! Sziiaa! – elköszöntünk,majd haza mentünk Danivel..
Letusoltunk,majd lefeküdtünk aludni.. Nem is gondoltam,hogy ez a jó nap után
egy rosszabb fog következni..